A számítógép "agya", ahol az összes munka végrehajtódik. Egy elektronikus eszköz, , amely adatokat fogad és azokon különböző műveletek tömkelegét hajtja végre. Ezek lehetnek számítási, vagy vezérlési műveletek.
A számítógép programjai mielőtt a processzorral találkoznának a memóriában (RAM) (ld. később...) tárolódnak. Az utóbbi tíz év processzorainak 64 speciális "lába" (csatlakozója) van, amelyek egy speciális segédchiphez csatlakoznak. Ezt hívják "északi hídnak" (north bridge), amely a RAM és a processzor közötti összeköttetést biztosítja és az alaplapon (ld. később...)található. Azt az adatvezeték köteget ("sín"), amely a processzort és az északi hidat kapcsolja össze rendszersínnek nevezzük
Manapság két fő processzorgyártó cég termékeit használják leginkább: az Intel és az AMD processzorait. Az alkatrészeken rendszerint jól olvashatóan feltűntetik a gyártó céget és a processzor típusát is.
AMD Duron proc.
|
Intel Pentium 3 proc.
|
Processzor jellermzői:
Működő számítógépben:
A processzor működés közben jelentős hőt termel és felmelegszik. Ha nem tennénk ellene valamit, akkor rövid időn belül egyszerűen leégne, ezért hűtésre van szüksége. A processzorokra hűtőbordát, arra hűtőventilátort szerelnek, hogy a légáram elvigye a termelődő hőt.
A processzor felülete és a hűtőborda közé speciális szilikon zsírt szoktak kenni, hogy ezzel is javítsák a hőátadást.
Közvetlen
hozzáférésű memória, amely csak áram alatt tárol adatot, amennyiben
megszűnik az áramellátás, a tartalma törlődik.
Feladata:
a processzor a RAM-ot aktív munkaterületként használja. A processzor
aktív programok és adatok tárolására használja a RAM-ot.
A
processzor az északi hidat használja a RAM-al történő összes
kommunikációra. A RAM-nak nincsen közvetlen kapcsolata sem a külső
adatsínhez, sem a címsínhez.. A processzor az adatsínen keresztül
adatkéréseket küld az északi hídnak a RAM-ban tárolt adatokért. Az
északi híd kiolvassa az adatokat ba RAM-ból és kiírja a külső
adatsínre, hogy a processzor átvegye.
Egy vagy több kis áramköri lapból áll. Kis chipek borítják, ezek a memória valódi (fizikai) helyei.
Az újabb gépekben háromféle RAM fordulhat elő Ezrek már órajellel működő RAM-ok:
A processzorral azonos sebességűt kell alkalmazni.
Egy
órajel ciklus alatt két adathozzáférést biztosít.
Létezik 200, 266, 333 és 400 MHz.
Nagysebességű órajellel ellátott RAM. Csúcskategóriás gépekben használják.
Ez a formai kialakítását jelenti.
32 vagy 72 érintkezős. A régebbi gépekben volt inkább használatos. A legtöbb Pentium II-es gép a 72 érintkezős SIMM memóriákat használta.
Duplabemenetű memória modul. a legtöbb mai gépben ez van.
DIMM típusa
|
Technológia
|
Sebesség |
Tipikus mai processzortípus
|
168 érintkezős | SDRAM | 66, 100, 133 | Mindegyik.
A Pentiumtól a Pentium 4-ig és Athlon XP-ig. |
184érintkezős | DDR SDRAM | 200,266, 333, 400 | Athlon XP, Pentium 4, néhány későbbi Duron és Celeron |
184érintkezős | |
168 érintkezős |
A
WINDOWS 2000 és ME legalább 128 MB,
az XP legalább 256 MB memóriát igényel.
Az alaplap a számítógép fontos, alapvető áramköreit tartalmazza. A PC-ben közvetlen vagy közvetett módon minden csatlakozik az alaplaphoz.
Jellemzői:
Az alaplapon található a processzoraljzat (socket) vagy retesz (slot).
Processzorretesz
(slot)
|
Processzoraljzat
(socket)
|
A memóriák aljzatai is az alaplapon kapnak helyet. Mindkét oldalon reteszek biztosítják a kimozdulástól a DIMM és RIMM modulokat:
Az alaplap egyik sarkában található a tápfeszültség csatlakozó. Ide kell csatlakoztatni a tápegységből kijövő kábeleket. Arra kell ügyelni, hogy a fekete erek egymás mellett legyenek.
P1-es tápfeszültség-csatlakozó
A bővítőbuszok arra szolgálnak, hogy mindenki a neki az igényeinek megfelelő gépet építhesse ki, ezért lehetőséget biztosít, hogy különböző képességű komponensekkel szerelje fel a gépét. Ide csatlakoztathatók a hang- és videokártyák és még néhány egyéb eszköz, kiegészítő.
A nagy számításigényű (és ezért nagy sebességigényű) különlegesebb videokártyák számára egy külön aljzatot dolgoztak ki, az AGP-aljzatot (Accelerated Graphics Port):
A (fehér) PCI-aljzatok (Peripherial Component Interconnect) általános célú aljzatok. Sokféle bővítőkártya csatlakozhat hozzájuk.
A "déli híd" kezel számos bővítő eszközt és az ő feladata a háttértárak kezelése.
Az alaplap teszi lehetővé, hogy a számítógép különböző részei kommunikálhassanak egymással. Biztosítani kell, hogy a gép felismerje a különböző komponenseit, azok megváltoztatását is megengedje. A processzor be- és kimenetét is kezelni kell. Ezt egy program végzi, amely egy memóriachipben tárolnak és BIOS-nak hívják (Basic Input Output System). Az újabb gépekben un. flash ROM-okban, (frissíthető nem felejtő memóriában) tárolják.
AQ videokártya a CPU és a monitor közötti kapcsolatot biztosítja ("monitorvezérlő kártya"). Mindent, ami megjelenik a képernyőn a CPU dolgozza fel. Feldolgozza a kívánságainknak megfelelő parancsokat, utasításokat küld a videokártyának. Az utasítások végighaladnak az adatsínen és a videokártyára érkeznek. Ott RAM tárolja az adatokat, amelyek megjelennek a képernyőn.
A videokártya tehát tartalmaz video-RAM-ot. Az utóbbi években az adatok gyors feldolgozása és a CPU tehermentesítése érdekében grafikus processzort is helyeznek a kártyára. Ez a CPU-tól kapja a parancsokat és képernyő-koordinátákká és azok színekké alakítja. Ez azt jelenti, hogy képpontonként megadja minegyik képpont színét.
A kevésbé igényes videokártyák a PCI aljzatba csatlakoztathatók, míg a komolyabb képességű kártyák AGP csatlakozókba valók.
Ha csak irodai munkára használjuk a számítógépet, akkor az nem igényel drága, különleges képességű kártyát. Ha azonban 3 dimenziós játékokat (3 D) kívánunk játszani vele, akkor nagy memóriájú, igényes AGP kártya célszerű.
PCI
csatlakozós videokártya
|
nVidia
GeForce4 Ti4600 grafikus kártya
|
A videokártya jellemzői:
Léteznek olyan Videokártyát kiegészítő un. TV tuner kártyák, amelyek antennáról vagy kábel-TV bemenetről képesek a képernyőn TV műsort megjeleníteni ill. azt fájlba rögzíteni.
A videokártyákon kétféle monitorkimenet is lehetséges. Lehet rajta S-video kimenet, amely TV-hez csatlakoztatható.
S-video
csatlakozó
|
Digitális monitor-csatlakozó | Analog monitor-csatlakozó |
Hangkártya
A
számítógép hangkeltő, rögzítő és lejátszó lehetőségeit kezeli.
Feladatai:
A hangkártyák két külön hangprocesszorral rendelkeznek. Egy a felvett hangokhoz, a másik a hangszintézishez.
A kártya minőségét az jellemzi, hogy milyen processzorral van felszerelve. (a jobbak a CPU-t nagyban tehermentesítik), hogy milyen pontossággal (hány biten) tárolják a hangfelvétel hangmintáit.. Ezen kívül jellemzi a drágább, jobb kártyákat, hogy mennyire támogatja a mélysugárzókat, hány hangfal csatlakoztatható hozzájuk, a játékoknál mennyire támogatja a térhangzásokat.
Hangkártya
kimenetei
|
Programok, az operációs rendszer, nagy mennyiségű adat tárolására szolgál. Nevét a mágneses elven működő merev lemezkorongokról kapta. Egy winchesterben több párhuzamos lemezkorong található. Lemezenként két-két író/olvasófejjel, amelyek a lemez két oldalát olvassák és írják.
A lemezek mágnesesen körkörös sávokra vannak felosztva. A függőlegesen egymás alatt elhelyezkedő sávok un. "cilindert" alkotnak.
Sávok
|
Cilinderek
|
A lemez nem csak sávokra, hanem "tortaszeletekre", un. szektorokra is fel van osztva.
A számítógépben a meghajtók betűjelet kapnak. Az első winchester a C: meghajtó. Az egyetlen winchester is fel lehet osztva több rlészre, ekkor D:, E: ... stb. betűjeleket kap. Lehet egynél több merevlemez is a számítógépben.
Számunkra a merevlemez legfontosabb jellemzője a tároló képessége, azaz hány GBájtos. Ezen túl fonos lehet még a sebessége, az un. ATA-sebesség (ez egy szabvány), azt adja meg , hogy milyen gyorsan tud adatot átvinni Mbit/sec mértékegységben.
A merevlemez az EIDE csatlakozókon keresztül csatlakoztatható az alaplapra, EIDE-kábelek segítségével. Az újabbak 80 eres szalagkábelek. Minden kábelre két eszköz csatlakoztatható. Az egyik a "mester", a másik a "szolga" (slave).
EIDE-vezérlők
az alaplapon
|
80
eres (fent) és
40 eres (lent) EIDE szalagkábel |
Ma csak egyféle 1,44 MB tároló képességű lemezeket kezelő floppy meghajtó fordul már csak elő az újabb gépekben.( Nem kell nagy jóstehetség, hogy megjövendöljük ennek a meghajtónak az eltűnését. Szerepét az újraírható CD, DVD és a pendrive fogja átvenni.) Létjogosultságát az adta, hogy kell egy hordozható, kis helyen elférő adathordozó, amelyre adatok írhatók és amelyről adatok betölthetők. Szektorokra van felosztva a mágneses elven működő lemez.
Minden számítógéphez legfeljebb két floppylemez meghajtó csatlakoztatható (A: és B:), 34 eres szalagkábelt kell alkalmazni.
Az alaplapi csatlakozó az előző ábrán látható ("EIDE-vezérlők az alaplapon"). Alulról a harmadik, rövidebbik csatlakozóhely.
A CD alját fényvisszaverő anyag borítja. Ebbe éget a lézersugár mikroszkopikus méretű lyukakat.
A lemez 2352 bájt méretű szektorokra van osztva.
A
CD-ROM (ROM = Read-Only Memory: csak olvasható memória) 650 ill.
újabban 700 MB adatot képes tárolni. (Kaphatók már ennél nagyobb tároló
képességű lemezek is.) Meg kellett oldani a meghajtók gyártásánál, hogy
azok képesek legyenek egyaránt a zenei és az adat-CD-k olvasására. (A
zenei CD más elven tárol, nem fájlszerkezetben).
A meghajtók az olvasás sebességével jellemezhetők, azaz egy szorzó
számmal. Az 1x sebesség: 150 kbit/s (Kbps).
Fontos
adattároló a CD, ezért igény merült föl, hogy a PC-kben írni is tudjunk
adatokat erre a kiváló eszközre. Ez után csak egy lépés, hogy legyen
letörölhető, és újraírható.
CD-R: (CD-Recordable - Írható CD) Csak írni lehet, amíg be nem telik.
CD-RW(CD-Rewritable - Újraírható CD). Írhjató, törölhető, újraírható.
A
fenti lemezekhez megfelelő meghajtó eszköz építhető a számítógépekbe.
Jelenleg CD író, újraíró eszközök kaphatók. Forgalmaznak olyan
kombinált (kombo) eszközt, amely ezen felül DVD-t olvasni is tud.
A meghajtókon három szám jellemzi a sebességadatait:
az első az írási,
a második az újraírási
a harmadik az olvasási sebesség szorzója,
(pl. 52x
32x 52 -
52-szeres írási, 32-szeres újraírási és 52-szeres olvasási sebességgel
tud működni.)
A lemez mindkét oldalán ill. több rétegben tárolnak. 135 percnyi videót, 4, 37 GB adatot (újabban 4,7 GB) képes tárolni. A két rétegű tárolásnál 8,74 GB adat fér el rá.
Úgy a CD, mint a DVD meghajtó az EIDE-csatlakozókra csatlakoztatható az alaplapon. Célszerű a második IDE-buszon "mesterként", vagy esetleg az elsőn "szolgaként" bekötni.
Régebben tápegységgel együtt árulták a gépházakat. Újabban tápegység nélkül. ezzel lehetőséget adnak, hogy az igényeinknek megfelelő tápot építsünk a házba.
Amikor
házat választunk a gépünknek, azt kell mérlegelnünk, hogy
tervezük-e a későbbi bővítést,
ki fogja hsználni és
hol kívánjuk elhelyezni.
Ha a későbbiekben bővítéseket tervezünk, akkor annak még belső helyet kell biztosítani, tehát nem vehetünk éppen még elegendő méretű házat. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy el fog-e férni ott, ahol használni szeretnénk.
Vannak
álló (torony) és fekvő gépházak. Ez utóbbiak lassan kihaltak a
kínálatból.
Totony házaknak három mérete van:
Nagy toronyház - legalább 60 cm magas,
midi toronyház - általában 50 cm körüli magasságú,
mini toronyház - kisebb és valamivel szélesebb a midi toronynál.
Egy transzformátor, amely a hálózati feszültséget alacsony (12, 5, 3,3 V) egyenfeszültségre alakítja. Jelentősen melegszik, ezért hűtőventillátort építenek bele. Legfontosabb tulajdonsága a teljesítménye: Célszerű legalább 400W-os példányt választani, hogy biztosítani tudjuk a gép teljesítményigényét.