A memória tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. A memóriaelemek rendeltetés szerint két fő csoportra - RAM (Random Access Memory, azaz véletlen elérésű, a processzor által írható-olvasható) és ROM (Read-Only Memory, azaz csak olvasható memória) - oszthatók. A két csoporton belül további - gyártás és felhasználás szerinti - típusok különböztethetők meg. Külön csoportba tartoznak a hordozható gépekben vagy kézi számítógépekben (PDA) használt flash-memóriák.
Jellemzőik között a legfontosabbak a tárolókapacitás, a sebesség, az energiafogyasztás és a méret. A megfelelő memóriaelemek megtalálhatók az alaplapon éppúgy, mint a különböző adapterkártyákon és periférikus eszközökben (pl. nyomtató).
ROM (Read-Only
Memory=csak olvasható memória), EPROM, EEPROM
A
memóriaelemek nagy csoportja, a tápfeszültség megszűnése után is őrzi a
tartalmát. Hátránya viszont, hogy a processzor számára csak
olvashatóak. Innen kapták a nevüket: ROM (Read-Only Memory) azaz csak
olvasható memória. Tartalmát a gyártáskor építik be, többé nem
változtatható. Léteznek a felhasználó által írható típusok is.(EPROM,
EEPROM)
BIOS
A
BIOS (Basic Input-Output System) a PC különböző hardver-részegységeit
kezelő alapvető műveletek gyűjteménye. A BIOS-t a számítógéppel
(rendszer BIOS), pontosabban az alaplappal, illetve hardvereszközzel
(pl. adapterkártya) együtt szállítja a gyártó. A számítógép esetében,
fizikailag az alaplapon lévő ROM vagy EPROM memória tartalmazza, ezért
gyakran hívják ROM-BIOS-nak is. A BIOS lehetőséget ad a gyártónak a
hardver bizonyos fokú továbbfejlesztésére, mivel a kezelőszoftvert - a
ROM-BIOS-ban - is ő szállítja. Ez akkor okozhat kompatibilitási
problémát, ha egy program közvetlenül és nem a BIOS-on keresztül akarja
kezelni a számára ismeretlen hardvert.
CMOS-RAM
Speciális
tárolóegység, nevét a gyártási technológiáról kapta. Tartalmát egy
kisméretű akkumulátornak köszönhetően a gép kikapcsolt állapotában is
hosszú ideig - az akkumulátor minőségétől függően - megőrzi. Tipikus
felhasználási területe a számítógépek alaplapja, ahol a rendszer
változtatható beállításait tárolja, tartalmazza azt az óraáramkört is,
amely folyamatosan méri az időt (rendszeridő) és követi a dátumot
(rendszerdátum).
RAM (Random
Access Memory=tetszőleges elérésű memória)
|
|
Tetszőleges
elérésű, írható és olvasható tár, amely a végrehajtás alatt álló
program vagy programok utasításait és adatait tartalmazza. A számítógép
kikapcsolásakor vagy áramkimaradás esetén a RAM tartalma elvész.
Jellemző mérete (személyi számítógépekben): 32, 64, 128, 256 MB. Másik
főbb jellemzője az elérési idő, az az időtartam, amely a kiolvasás
megkezdésétől az adat megjelenéséig tart.
Ez az
egység tárolja az utasításokat és az adatokat, amelyekre a
processzornak (CPU) szüksége van. Ebből következően ez tartalmazza az
összes olyan programot, amelyet elindítunk, valamint az operációs
rendszer - például a Windows - felületét megjelenítő és kezelő
programokat is. A bonyolultabb feladatokat megoldó programoknak nagyobb
a tárigénye.
Típusai: jelenleg legelterjedtebb az SDRAM (Synchronous
Dynamic RAM)
változatai, melyek általában a processzor buszsebességével, maximum 133
MHz-en működnek. A Pentium 4 processzorokhoz az Intel az RDRAM (Rambus®
Dynamic RAM)
használatát javasolja, mely 400 MHZ-en is működhet, és az adatátviteli
sávszélessége (a memória és a processzor közötti adatáramlás sebessége)
eléri a 3.3 GB/mp-et.