vissza

Bemeneti perifériák jellemzése

 

Perifériának nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják.

A felhasználók a számítógéppel végzett munkájuk során kizárólag a perifériákon keresztül kommunikálnak a számítógéppel. A perifériákat funkciójuk szerint három csoportra oszthatjuk:

a)      Bemeneti egységeknek (input perifériák) nevezzük azokat a perifériákat, amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik.

b)      Kimeneti egységek (output perifériák): Láthatóvá/hallhatóvá teszik az ember számára az információ feldolgozás eredményét (mikroprocesszor által feldolgozott adatok megjelenítése).

c)      A ki- és bemeneti egységek kétirányú adatcserére képesek. Ide soroljuk a háttértárakat is, melyekkel jelentőségük miatt külön fejezetben foglalkozunk, valamint az egyéb adatcseréhez szükséges eszközöket.

Bemeneti perifériák

 

Periféria: A számítógépek adatbevitelére, adatkivitelére és adattárolására szolgáló külső vagy belső egység. Külső egységről akkor beszélünk, ha az a számítógép rendszerdobozán kívül helyezkedik el, míg belső egységről akkor, ha az a számítógép rendszerdobozában található. Az adatáramlás iránya szempontjából megkülönböztetünk bemeneti és kimeneti perifériákat.

 

 

 

Billentyűzet

Egér

Trackball 

Touch pad

Digitalizáló Tábla

Fényceruza

Joystick (Botkormány)

Game pad

Kormány

Szkenner (lapolvasó)

Digitális Fényképezőgép

Digitális Videokamera

Mikrofon

Web kamera

Vonalkód olvasó

 

 

Ki-és bemeneti eszköz: Touchscreen: Érintőképernyő. Egy monitorra helyezett átlátszó nyomás érzékeny fólia. Ennek segítségével a képernyő megérintésével lehet irányítani a programok működését. Hangkártya, és a  modem is ki-és bemeneti eszköz.

 

 

Beviteli perifériák:

 

1)    Billentyűzet: További Elnevezései: Keyboard, Klaviatúra, Konzol

Elsődleges bemeneti periféria. A számítógép billentyűzete önálló mikroprocesszoros egység. A billentyűzet processzora folyamatosan figyeli a billentyű lenyomásokat. A lenyomott billentyű kódját (scan-kód) a számítógépnek küldi. Jelenleg használatosak a 105 gombos billentyűzetek, amelyek egyértelműen a Microsoft Windows operációs rendszer változataihoz (95, 98, 99, NT, Millenium) készült. Három billentyűt "windows-os" feladatokra alakítottak ki.

A Gombok osztályozása:

1.     csoport. Ide tartoznak az úgynevezett írógépbillentyűk, azaz amelyek egy hagyományos értelemben vett írógépen is helyet kaptak. Tartalma:10 számjegy.Az angol ABC 26 betűje. Írásjelek. Speciális billentyűk (ebbe a csoportba tartoznak az idegen nyelvű (például francia, magyar, német) ékezetes betűk is). Szóköz.

2.     csoport. A váltóbillentyűk csoportja. Ide sorolhatók a következők:

ˇ   Alt Jelentésmódosító gomb, csak valamilyen más billentyűvel együtt lenyomva hatásos.

ˇ        AltGr A Windows-os klaviatúrák jelentésmódosító gombja. Így a Shift-tel és az AltGr-rel egy-egy gombhoz három különböző jelet is hozzárendeltek.

ˇ   Caps Lock. Kikapcsolva kisbetűket, bekapcsolva nagybetűket írhatunk.

ˇ   Ctrl  Szintén jelentésmódosításra szolgált és más billentyűvel együtt lenyomva van hatása.

ˇ        Num Lock. Bekapcsolásával számbillentyűzetként, kikapcsolásakor kurzorblokként használható a numerikus billentyűzet.

ˇ        Scroll Lock. Ritkán használt billentyű, amelyet a képernyőn történő szöveggörgetés módosítására (ki- és bekapcsolására) terveztek.

ˇ        Shift. speciális váltógomb, amely létrejöttét az vezérelte, hogy a billentyűzeten minél több karakter helyet kapjon. Így bizonyos gombokat megosztottak, azaz két különböző jel megjelentetésére is képessé tettek. Lenyomva a billentyűk felső részére festett jelet csalogathatjuk elő. A Shift gomb használata betűk esetén nagy- és kisbetűs váltást eredményez, az írógépekhez hasonlóan.

3.     csoport. Ebbe a csoportba a funkcióbillentyűk tartoznak. Különböző feladatokat rendelhetünk hozzájuk (például mentés, betöltés), így bizonyos programok kezelése is egyszerűbbé válik segítségükkel.

4.     csoport. A numerikus billentyűk alkotják. A gyorsabb adatbevitel érdekében hozták létre a billentyűzet jobb oldalán (megfigyelhető, hogy az úgynevezett origó gomb (5-ös számmal fémjelezve) be van mélyítve, vagy kézzel tapintható kiemelkedő jelzéssel van ellátva azok számára, akik „vakon” szeretnék a numerikus padot kezelni).

5.     csoport. Kurzor- és egyéb vezérlő gombok. A következő gombok alkotják:

ˇ   Beszúró/felülíró gombok (Ins (vagy Insert), Del (vagy Delete), BackSpace

ˇ   Iránygombok (á, â, ß, ŕ).(Kurzorvezérlők)

ˇ   Lapozógombok (PageUp, PageDown, Home, End).

ˇ   Pillanatstop-gomb (Pause (vagy Break)).

ˇ   Print Screen gomb. Ez a gomb a képernyő teljes tartalmát a vágólapra teszi.

 

Érdemes megjegyezni, hogy az Alt és a Del gombok lenyomásával egy időben használva a számítógép újra indul (Windows rendszerben a Windows Feladatkezelő ablak aktiválását váltja ki ezen művelet).

Az ezredforduló modern billentyűzetein már helyet kapnak olyan gombok is, amelyekkel nem csupán a számítógépet, hanem a multimédiás programokat (audio- és video lejátszók) is vezérelni lehet.

 

2)    Egér További elnevezése: Mouse: A bemeneti perifériák közül a második legfontosabb helyet tudhatja magáénak. Maga az egér egy úgynevezett egérkurzort használ, amely a képernyőn pontosan követi az elmozdulás irányát. Ennek segítségével lehet rámutatni a megfelelő objektumra (például ikon, menüpont, nyomógomb) majd az egér gombjával aktivizálni (ezt a műveletet a számítástechnikai szlengben „klikkelésnek” hívják, ugyanis az operációt egy kattanó hang jelzi, amely az egér gombjának lenyomásával keletkezik). Nyomógombokból, alapértelmezés szerint kettő található. Számtalan modell azonban hárommal rendelkezik, ám a középsőt csak speciális programozással lehet használhatóvá tenni (nem véletlen, hogy a modernebb egereknél ezt egy koronggal helyettesítik, amely kiválóan alkalmas a Windows™ operációs rendszerekben a függőleges gördítő sáv mozgatására).

 Típusai:

ˇ         Mechanikus egér. Egy gumival bevont fémgolyó mozgását követi két érzékelő korong (az egyik a függőleges- míg a másik a vízszintes elmozdulás állapotát figyeli). Az ilyenfajta egerekhez speciális alátétet (úgynevezett egérpadot) árusítanak, amely csúszásmentes felületet biztosít az egér golyójának.

ˇ         Optikai egér: Ezek alján egy kis optikai érzékelő figyeli az elmozdulás irányát és sebességét.


3)    Pozícionáló Gömb További Elnevezései: Hanyattegér; Trackball

Elsősorban helytakarékossági okok vezérelték a készítőit, ugyanis a felhasználó nem az egeret mozgatja, hanem annak golyóját (értelemszerűen a golyót por- és zsírtaszító anyaggal vonták be, hogy csökkentsék az érzékelőkbe jutó szennyeződéseket). A nyomógombokat sajnos nem lehetett megspórolni, így azok funkciójukat tekintve megmaradtak. A modellt az úgynevezett táskaszámítógépekhez (laptop) tervezték, de közkedveltsége miatt a drágább billentyűzetek már tartalmazzák.

4)    Érintőegér További Elnevezése: Touchpad: Egy nyomásra érzékeny felület áll rendelkezésre arra, hogy a felhasználó valamelyik ujját mozgassa rajta. Az ujj mozgását egy elektronika továbbítja a számítógép felé, ahogyan mozgatjuk az ujjunkat rajta, úgy mozog a monitoron is az egérmutató. Szintén a táskaszámítógépekhez tervezték.

 

5)    Digitalizáló Tábla: A4 vagy A5 méretű érzékelő tábla, amihez egy egér és egy toll tartozik. Az érintőegér és a fényceruza ötvözete, ahol a felhasználó nem az ujját használja a pozícionálásra, hanem egy speciális ceruzát. Előnye a berendezésnek, hogy az emberi érintéskor keletkezett szennyeződések, zsírfoltok szinte teljes mértékben kiküszöbölődnek, és ez által sokkal biztonságosabb, hatékonyabb pozícionálásra nyílik lehetőség. A digitalizáló tábla kiválóan alkalmas rajzok készítésére, hiszen ugyanúgy kell dolgozni rajta mintha az egy papírlapra történne.

 

6)    Fényceruza: Egy ceruza nagyságú eszköz, amelynek végén fényt kibocsájtó dióda található. A megfelelő objektumra mutatva fénye akadályba ütközik, és vezérlő elektronikája ezen változást figyeli, majd továbbítja a számítógép felé. Előszeretettel alkalmazzák a drágább menedzser kalkulátoroknál és olyan berendezéseknél, ahol a tisztasági körülmények nem megfelelőek egy hagyományos egér használatához (például az autószerelő műhelyek motordiagnosztikai berendezései is fényceruzát használnak adatbevitelre).

 

7)Botkormány További Elnevezése: Joystick: A botkormány szimulációs vezérlésekre alkalmas, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak. Működését tekintve, rúdjának valamilyen irányú elmozdítására a kurzor ugyanebbe az irányba mozdul el, és addig mozog amíg a rudat alapállapotba nem helyezzük. Fontos szerepet kap az úgynevezett fire, vagy tüzelés gomb, amelyet megnyomva egy bizonyos kód generálódik a számítógép felé.

 

8)Játékpad: Szintén a játékprogramok vezérlésére született. Működését tekintve egy az egyben egyezik a botkormányéval, azzal a különbséggel, hogy egy pár centiméter vastag műanyag tokba gombok vannak integrálva.

 

9)Kormány: Szimulációs vezérlésekre alkalmas. Maga a hardver egy repülőgép vagy egy személygépkocsi kormányát illetve gázkarját, pedáljait, váltóját próbálja élethűen utánozni. A megfelelő szimulátorral történő játék közben a felhasználó virtuálisan is átélheti, hogy milyen valójában egy repülőgépet vagy autót vezetni.


10)Képdigitalizáló További Elnevezése: Scanner: Segítségével papíron lévő képeket és szövegeket lehet a számítógépbe bevinni, azaz számítógépes adattá alakítani, digitalizálni. A szkennereket alapjában véve két területen lehet jól hasznosítani: képek, illetve nyomtatott szövegek bevitelére. A bevitt képeket archiválhatjuk, felhasználhatjuk kiadványszerkesztésbe, weboldalak készítésénél. A bevitt szöveg is képnek számít, míg egy szövegfelismerő program segítségével fel nem dolgozzuk. Ezután viszont a szöveg úgy viselkedik, mintha mi magunk gépeltük volna be. Némi javításra szükség van, mivel egyetlen felismerő program sem dolgozik hibák nélkül, hisz a sikeres szövegfelismerést sok tényező megzavarhatja. Az egyik legjobb szövegfelismerő program a magyar Recognita. A digitalizálás minőségét minden esetben DPI (teljes nevén Dot Per Inch) mértékegységben adják meg, ami az egy hüvelyken elhelyezkedő képpontok számát mutatja. Értelemszerűen minél magasabb ez az érték, annál több képpont van egymás mellé sűrítve és annál jobb képminőség születik. Sajnos a minőség emelkedésével a kép mérete is egyenes arányban növekszik, így nem megfelelő minőségérték kiválasztásakor irreálisan nagy méretű alkotások jöhetnek létre.

 

11)Digitális fényképezőgép: A képeket memóriakártyán tárolják. (Flash memória) Összeköthetjük a számítógéppel, így az elkészült felvételek áttölthetők. Az elkészített képfájlokat a számítógépben archiválhatjuk, tetszés szerint módosíthatjuk, kinyomtathatjuk, szövegbe helyezhetjük, vagy törölhetjük. A képeket más számítógépekre küldhetjük, elhelyezhetjük az Interneten. Egyes típusok rövid videoanyag rögzítésére is alkalmasak.

 

12)Digitális videokamera: A kameráról a számítógépre tölthető a felvétel. Erre leggyakrabban FireWire csatolót, ritkábban USB portot használnak. Majd különféle video szerkesztő programok segítségével a felvételt feldolgozhatjuk. Például vághatjuk, feliratozhatjuk. A rögzített videót ezekben a készülékekben leggyakrabban miniDV kazettán digitális formában tárolják. Néhány készülék 8 cm –es újraírható DVD lemezt használ rögzítésre.  

 

13)Mikrofon: Hangdigitalizálásnál, van jelentősége, hangok bevitelére szolgál. A mikrofon a hangrögzítés egyik eszköze. Az interneten keresztül lebonyolított telefonáláshoz, videokonferenciához is használhatunk. A nyelvtanulást segítő programok között sok olyan található, mely kiejtésünket rögzíti, elemzi. E programok használatához is elengedhetetlen egy jó minőségű mikrofon. Ezt az eszközt a hangkártyához kell csatlakoztatni. Gyakran találkozhatunk olyan alaplappal, amely integráltan tartalmazza ezt a szolgáltatást.

 

14)Web kamera: Internet kapcsolattal rendelkező számítógéphez csatlakoztatott mozgókép-rögzítő kamera, amely az általa egy adott földrajzi ponton felvett képsorokat továbbítja az interneten keresztül. A web kamera bárhol felállítható, ahol rendelkezésre áll egy internetre kapcsolódó számítógép: akár egy város főterén, egy meteorológiai műholdon, de az otthonunkban is.

 

15)Vonalkód olvasó: Az árukód leolvasó is a képdigitalizálóhoz hasonlóan működik, azzal a különbséggel, hogy a letapogatott felület nem kép vagy szöveg, hanem különböző vastagságú függőleges csíkok (illetve az azok alatt elhelyezkedő számok) halmaza. Az árukódok egyik legfontosabb komponense az első három karaktere, amely azon ország kódját tartalmazza, ahonnan a termék származik.