vissza

Az Internet rövid története

 

 

Mint a legtöbb fontos technikai újítás, az Internet is hadifejlesztésként indult. A rendszert jó harminc éve megálmodó és kikísérletező amerikai tudósok aligha sejtették, hogy művük még az évezred vége előtt ilyen hatalmassá növi ki magát.

A történet az Egyesült Államokban kezdődött az 1960-as évek elején, a hidegháborús kutatások keretén belül. A RAND Corporation foglalkozott azzal a stratégiai problémával, hogy miként lehetne létrehozni egy olyan információs struktúrát, amelynek segítségével az amerikai állam és hadvezetés központjai és alközpontjai egy esetleges atomtámadás esetén is fenn tudják tartani egymással a kapcsolatot, vagyis Amerika szervezett és irányítható maradjon.

Abból indultak ki, hogy egy országos információs és irányító hálózat egyetlen központja elsődleges célpontja lenne a támadásnak, tehát azonnal megsemmisülne. A megoldás a decentralizáció. Olyan rendszert kell tehát létrehozni, amelynek nincs egyetlen kitüntetett központja, hanem eleve kis alegységek formájában működik. Fontos követelmény, hogy a keletkező struktúra szabadon konfigurálható legyen abban az értelemben, hogy új csomópontok felvétele ill. eltávolítása egyszerűen elvégezhető műveletek legyenek, de akár néhány csomópont megsemmisülése se legyen katasztrofális a rendszer egésze szempontjából. A csomópontok - angolul node-ok - az alapegységek, melyek tökéletesen egyenrangúak. Szabadon küldhetnek, fogadhatnak és továbbíthatnak adatokat az összes többi felé. Az üzeneteket a küldő node parányi, megcímzett csomagokra bontja, melyeket a fogadó állít újra össze. Ezek a csomagok nem feltétlenül egyazon útvonalon közlekednek, csupán a végcéljuk azonos.

A 60-as évek második felében a RAND Corp., a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a University of California at Los Angeles (UCLA) kísérletezett a csomagokra bontott információ átviteli módszereinek a kifejlesztésével. Az első próbahálózatot a National Physical Laboratory brit intézet hozta létre 1968-ban. Majd a Pentagon hatáskörébe tartozó Advanced Research Project Agency (ARPA) is bekapcsolódott a kísérletekbe. Az ARPA kutatói olyan rendszert képzeltek el, amelynek csomópontjait nagyteljesítményű szuperszámítógépek alkotják. A tervezés és kivitelezés során gondoltak arra, hogy ez a hálózat békeidőben is kitűnő lehetőséget teremthet egymástól távol eső erőforrások - adatbázisok, számítási kapacitás, stb. - elérésére.

Az első hálózatot 1969 őszén építették ki az UCLA-n négy csomópontból, melyet ARPANET-nek neveztek el.

1971-re 15-re nőtt a bekapcsolt helyek száma. A kutatók szélesítették a felhasználás körét: ezidőtájt kezdett megjelenni az elektronikus levelezés.

1973-ban fejlesztették ki a hálózati protokolloknak nevezett kommunikációs szabványokat, melyek lehetővé tették a bővítést, újabb gépek bekapcsolását. A kezdetben néhány gépet összekötő zárt rendszerből a bővítés lehetőségét magában hordozó nyílt rendszer lett.

A földrajzi terjeszkedés innentől kezdve egyre gyorsult. Az 1980-as évekre az USA minden egyeteme rácsatlakoztatta helyi számítógépeit az immár országos méretű hálózatra.

A 80-as évek második felében Nyugat-Európában indult meg a bekapcsolódott gépek számának növekedése, a 90-es évekre ez a hullám elérte Kelet-Európát, köztük Magyarországot is.

 

 

Jelenleg Európát és Amerikát az óceánon át üvegkábelek kötik össze, és műholdon keresztül is lehetséges az adatok átvitele. A jövő lehetséges perspektívái közé tartozik az informatikai, hírközlő, telekommunikációs és szórakoztató iparágak összefonódása és az Internet hálózat egységes kommunikációs közegként történő használata (un. ICE age: Information - Communication - Entertainment). A nagy adatátviteli sebességet (un. sávszélességet) igénylő multimédiás alkalmazások új technológiai megoldások kifejlesztését igénylik, amelyek biztosítják a multimédia információk (pl. hangok, mozgóképek) folyamatos átvitelét, azaz pl. garantálják az átvitelhez szükséges minimális sávszélességet.

 

Főbb évszámok és jellemzők:

 

Összefoglalva:

az Internet története az Internet jövője

alkalmazások számának robbanásszerű növekedése