vissza
Az
Internet rövid története
Mint
a legtöbb fontos technikai újítás, az Internet is hadifejlesztésként
indult. A rendszert jó harminc éve megálmodó és kikísérletező amerikai
tudósok aligha sejtették, hogy művük még az évezred vége előtt ilyen
hatalmassá növi ki magát.
A
történet az Egyesült Államokban kezdődött az 1960-as évek elején, a
hidegháborús kutatások keretén belül. A RAND Corporation foglalkozott
azzal a stratégiai problémával, hogy miként lehetne létrehozni egy
olyan információs struktúrát, amelynek segítségével az amerikai állam
és hadvezetés központjai és alközpontjai egy esetleges atomtámadás
esetén is fenn tudják tartani egymással a kapcsolatot, vagyis Amerika
szervezett és irányítható maradjon.
Abból
indultak ki, hogy egy országos információs és irányító hálózat egyetlen
központja elsődleges célpontja lenne a támadásnak, tehát azonnal
megsemmisülne. A megoldás a decentralizáció. Olyan rendszert kell tehát
létrehozni, amelynek nincs egyetlen kitüntetett központja, hanem eleve
kis alegységek formájában működik. Fontos követelmény, hogy a keletkező
struktúra szabadon konfigurálható legyen abban az értelemben, hogy új
csomópontok felvétele ill. eltávolítása egyszerűen elvégezhető
műveletek legyenek, de akár néhány csomópont megsemmisülése se legyen
katasztrofális a rendszer egésze szempontjából. A csomópontok - angolul node-ok
- az alapegységek, melyek tökéletesen egyenrangúak. Szabadon
küldhetnek, fogadhatnak és továbbíthatnak adatokat az összes többi
felé. Az üzeneteket a küldő node parányi, megcímzett csomagokra bontja,
melyeket a fogadó állít újra össze. Ezek a csomagok nem feltétlenül
egyazon útvonalon közlekednek, csupán a végcéljuk azonos.
A
60-as évek második felében a RAND Corp., a Massachusetts Institute of
Technology (MIT) és a University of California at Los Angeles (UCLA)
kísérletezett a csomagokra bontott információ átviteli módszereinek a
kifejlesztésével. Az első próbahálózatot a National Physical Laboratory
brit intézet hozta létre 1968-ban. Majd a Pentagon hatáskörébe tartozó
Advanced Research Project Agency (ARPA) is bekapcsolódott a
kísérletekbe. Az ARPA kutatói olyan rendszert képzeltek el, amelynek
csomópontjait nagyteljesítményű szuperszámítógépek alkotják. A tervezés
és kivitelezés során gondoltak arra, hogy ez a hálózat békeidőben is
kitűnő lehetőséget teremthet egymástól távol eső erőforrások -
adatbázisok, számítási kapacitás, stb. - elérésére.
Az
első hálózatot 1969 őszén építették ki az UCLA-n négy csomópontból,
melyet ARPANET-nek neveztek el.
1971-re
15-re nőtt a bekapcsolt helyek száma. A kutatók szélesítették a
felhasználás körét: ezidőtájt kezdett megjelenni az elektronikus
levelezés.
1973-ban
fejlesztették ki a hálózati protokolloknak nevezett kommunikációs
szabványokat, melyek lehetővé tették a bővítést, újabb gépek
bekapcsolását. A kezdetben néhány gépet összekötő zárt rendszerből a
bővítés lehetőségét magában hordozó nyílt rendszer lett.
A
földrajzi terjeszkedés innentől kezdve egyre gyorsult. Az 1980-as
évekre az USA minden egyeteme rácsatlakoztatta helyi számítógépeit az
immár országos méretű hálózatra.
A
80-as évek második felében Nyugat-Európában indult meg a bekapcsolódott
gépek számának növekedése, a 90-es évekre ez a hullám elérte
Kelet-Európát, köztük Magyarországot is.
Jelenleg
Európát és Amerikát az óceánon át üvegkábelek kötik össze, és műholdon
keresztül is lehetséges az adatok átvitele. A jövő lehetséges
perspektívái közé tartozik az informatikai, hírközlő, telekommunikációs
és szórakoztató iparágak összefonódása és az Internet hálózat egységes
kommunikációs közegként történő használata (un. ICE age: Information -
Communication - Entertainment). A nagy adatátviteli sebességet (un.
sávszélességet) igénylő multimédiás alkalmazások új technológiai
megoldások kifejlesztését igénylik, amelyek biztosítják a multimédia
információk (pl. hangok, mozgóképek) folyamatos átvitelét, azaz pl.
garantálják az átvitelhez szükséges minimális sávszélességet.
Főbb
évszámok és jellemzők:
Összefoglalva:
az
Internet története
- 1957: a Szputnyik
kilövése [a világ első műholdja]
- az ARPA (Advanced
Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán
(Department of Defense) belül
- 1968:
a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára
- 1969:
az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network)
létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN
(Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg
- kezdetben négy
csomópont:
- UCLA (University
of California at Los Angeles)
- SRI (Stanford
Research Institute)
- UCSB (University
of California at Santa Barbara)
- University of Utah
- 1971: oktatási és
kutatási intézmények kapcsolódása
- 15
csomópont (23 számítógép) [UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT,
RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames]
- 1973: az első
nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)
- az Internet
kialakulása
- 1982:
összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai
hálózat)
- további hálózatok
kapcsolódása
- MINET (a MILnet
európai megfelelője)
- NFSNET (National
Science Foundation Network)
- BITNET
(Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító
hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze)
- EARN (European
Academic Research Network)
- USENET
(hírcsoportok, "hirdetőtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg
UNIX operációs rendszerű gépeket kötött össze)
- EUNet (hasonló
célú, európai országokat összekötő hálózat)
- 1990:
az ARPANET megszűnik
- az Internet
további fejlődése
- 1990-es évek
- a World Wide Web
kialakulása
- alkalmazások
számának robbanásszerű növekedése
- 1990-es évek vége
- további, dinamikus
növekedés
- az
Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak
sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő
szolgáltatások megjelenése)
- az Internet
popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások; otthoni Internet
elérés általánossá válása)
az
Internet jövője
- az
Internet technológiájának továbbfejlődése (pl. multimédia kommunikáció)
- belső
intézményi/vállalati információs rendszerek elterjedése (intranet)
- tűzfalak
használata a belső és külső rendszer (az Internet) között
- lehetséges
jövőbeli fejlődési irányok
- különböző iparágak
összefonódása ("ICE age")
- számítógépes/információs
technológia (Information technology)
- táv- és hírközlés
(Communication)
- szórakoztatás
(Entertainment)
- az Internet
használata egységes multimédiás kommunikációs közegként
- garantált
minimális sávszélesség biztosítása
- a
gyártók/szolgáltatók vágyálma: központosított szolgáltatások
- szolgáltatások
elérése központi gépeken keresztül
- "olcsó" hálózati
számítógépek használata (Network Computers)
- rendszeres
időközönként megjelenő próbálkozások
- az
Internet "megregulázása" (pl. felhasználói jogosultságok korlátozása,
adatforgalom figyelése, Internet rendőrség kialakítása, stb.)
- szolgáltatások
korlátozása adminisztratív vagy jogi eszközökkel
- weblapok letiltása
- szolgáltatások
ellehetetlenítése (pl. Lyrics, Napster, stb.)
- szerzői jogok
kiterjesztése és megszigorítása
alkalmazások számának robbanásszerű növekedése
- üzleti/kereskedelmi
alkalmazások terjedése
- onlájn
szolgáltatók (v. kereskedelmi szolgáltató központok)
- CompuServe
- America Online
- Prodigy
- adatbázis
szolgáltatók [pl. DIALOG, Data Star]
- adatbázis
előállítók [pl. ISI (Institute for Scientific Information): a Science
Citation Index előállítója]
- tartalomszolgáltatás
megjelenése [információk ingyenes közzététele különböző témákban a
weblap látogatottságának növelése céljából]
- költségek fedezése
reklámbevételekből
- könyvtári jellegű
alkalmazások [általában ingyenesen!]
- keresési indexek
(pl. AltaVista, Heureka)
- információkatalógusok
(pl. Yahoo, HuDir)
- nagy adatbázisok
(pl. ERIC)
- könyvtári
katalógusok (OPAC)
- elektronikus
könyvtárak
- közhasznú
információk szolgáltatása (pl. menetrendek, műsorok, hírek)
- szórakoz(tat)ás
- csevegés (pl.
chat, mirc, icq)
- hálózati játékok
- érdekességek (pl.
dalszövegek (lyrics), információk hírességekről (celebs), stb.)
- letöltések (pl.
képek (jpg, gif), zenei és videoklipek (mpeg/mp3), stb.)